33.rész Castiel szülinapja 2/2

Másnap visszamentünk Laráékhoz és úgy döntöttünk, hogy a srácokat elküldjük piáért és egyéb díszítő elemekért, mi meg sütni fogunk. Szegény ház, bár amíg velünk van Lara addig nem égünk el. Előkészítettünk mindent ami a sütéshez kell. Liszt, tojás, cukor, stb... A fiúk is megérkeztek közben mi meg még csak a sütik kigondolásánál tartottunk. Végül a lekváros buktánál, a csokis keksznél, a cseh kuglófnál, a papagáj szeletnél. Ami fölöttébb érdekes volt az az, hogy nekem nem engedték, hogy velük készítsem el a tortát. Gőzerővel dolgoztunk, hogy minden kész legyen időn belül. A srácok kidekorálták a földszintet és átrendezték a bútorzatot, hogy legyen hely táncolni na meg a keverőpultnak. Mivel az időbe már nem fért bele a pizza ezért rendeltünk töménytelen számmal. Fél 2 volt mire végeztünk minden süteménnyel és a pakolással. Két nappal ezelőtt Cast felhívta néhány haverját, hogy nem-e tudnának eljönni a bulira. Közöttük ott lesz Dajan, Jade, Dakota, Armin, Alexy és még néhány ember.Muszáj volt szusszannunk egy kicsit mert igen kifáradtunk a sütésben és a pakolásban. Lehuppantam Cast mellé a kanapéra és ő átkarolta a vállam. Fejét a vállamon pihentette. De a csodás perceknek véget kellett vetni. A csajokkal visszamentünk a konyhába, hogy véglegesítsük főző- és sütőtechnikánkat. Khanna fogott néhány szalvétát és evőeszközt, majd átment a nappaliba és az asztalt rakta rendbe. Mi Larával végleg elkészítettük a sütiket. Vittünk ki poharakat tálcán és közben valaki ráfeküdt a csengőre. Takara ezt intézte miközben mi megterítettük az asztalt amire már előtte ráhelyezte Khanna a levendula színű terítőt. Közben kinéztem az ablakon és elképedtem, hogy milyen sötét van odakint. Fejem az óra felé kaptam és hitetlenkedve néztem, hogy már este fél nyolc van. Egész nap nem csináltunk semmit és hogy elszalad az idő. Nagyot sóhajtottam amit kedvesem is észrevett.
-Mi a gond szívem??? Csak nem fáradtál el???-ölelte át hátulról a derekam Cast.-Még nem szabad elfáradnod. Emlékszel, hogy mit ígértél nekem tegnap este???
-Hogy is felejthetném el!?-fordultam vele szembe, mire zenét hallottam meg.
-Buli van!!!!-ordított Ben és a villanyt leoltva csak a kis lámpások világítottak
-Vettük észre.-szóltunk oda neki
-Szép hölgy. Megtisztel azzal, hogy enyém az első tánca???-tartotta felém a kezét Castiel
-Ez csak természetes.-raktam a kezem az övébe és a tánctérnek kialakított helyre vezetett. Élveztük a táncot mivel mindkettőnk azzal a személlyel lehet akit annyira szeret. Rosa Leigh-el, Antony Irissel, Dake csajbeszerzőkörúton volt, Takara Cast unkahúgával, a többieket pedig nem nagyon láttam a sötétben. Észre se vettem, hogy a párom eltűnt mellőlem. Hát hova a nyavajába csámborgott már megint el??? o.O nem bír megülni a seggén. Most az előbbinél is sötétebb volt és egy kis fénycsóvát véltem felfedezni a konyha felől. Castiel volt kezében egy D betűt formázó tortával, ami tetején számokból volt kirakva a 20-as. Semmi extra nem díszelgett rajta.
-Először is köszönöm, hogy eljöttetek a születésnapomra.-kezdett bele Cast.-Ami még nagyon fontos ezen kívül az, hogy már kerek 1 hónapja vagyok együtt a barátnőmmel és ezért döntöttem úgy, hogy egy D betű lesz maga a torta.
Ledöbbenten álltam miközben felvágta a tortát. Nagyon meghatott, hogy ennyire figyelmes velem. Szememből kicsordult néhány könnycsepp a meghatódottságtól. Cast mellém lépett két tányér tortaszeletet tartva a kezében.
-Miért sírsz szerelmem???-döbbent le az arca
-Még kérdezed???
-Valami rosszat tettem???
-Rosszat??? Ennél szebb dolgot még soha nem tettek értem. Annyira szeretlek.-bomlottam a karjaiba amitől majdnem elejtette a tányérokat.
-Én is nagyon szeretlek.-csókolta meg a fejem tetejét.-Van tortám kérsz???
-Ne lopd Kentin szövegét. Amúgy igen.-mosolyogtam rá és elvettem az egyik tányért és enni kezdtem a tortát. Közben Casttal etettük a másikat a sajátunkból ami szerintem tök aranyos volt. Attól függ, hogy kinek mi az aranyos. Az idő múltával lassan oszlani kezdett a tömeg. Már csak azok voltak a nappaliban akik a házban laktak. Úgy döntöttünk, hogy mi is felmegyünk. A szobájában szorosan magához húzott és perverzen mosolygott.
-Nem szeretem amikor így nézel rám. Olyan mintha a tekinteteddel felfalnál.-néztem a holdfénytől világító szürke szempárra
-Ó, ha te azt tudnád, hogy én gondolatban mit teszek veled.
-Inkább nem akarom tudni.-jelentettem ki
A többi pillanat olyan gyorsan történt, hogy nem tudtam követni. Csak azt tudtam, hogy az ágyon csókolózok Castiellel fehérneműben és ő egy szál boxerben. Hideg keze megrázott amikor hozzám ért. Lassan lefejtette rólam a maradék ruhámat és a gyönyör újabb fogalma ragadt meg bennem. Halkan felnyögtem, ahogy szívni kezdte a nyakam. A szívem ég akkor is hevesen dobogott amikor a mellkasát használtam párnának.
-Szeretlek.
-Én is szeretlek.-néztem fel rá kicsit elhúzódtam tőle, hogy az éjjeliszekrényen lévő órára pillantsak és nem meglepő, de már hajnali fél 3 volt. Visszafordultam kedvesemhez és csókot adtam a szájára.
-Ezt miért kaptam???-kérdezte meglepődötten, de boldogan
-Jó éjt puszi.-mondtam közelebb húzódva hozzá és pár perc múlva már szunyáltam is.