-Hát ez nagyszerű. Olyan jó látni, hogy a kicsi lányom felnőtt. Még csak nem rég volt, hogy az első koncertjét 5 évesen adta.-érzékenyült el anyu. Hát igen az én anyukám olyan ember aki minden emléket elraktároz az agya kis szegleteiben. Minden kis apróságnak örülni tud, még a legkisebbnek is. Főleg annak, hogy a lánya már nem azaz esetlen kis hiperaktiv kislány, mint 14 évvel ezelőtt.-És találtatok már házat vagy segítsünk???
-Nem kell már találtunk egyet Los Angelesben.-felelte a párom
-Pompás és ha valami baj van anyuék is rátok tudnak nézni.-tette össze a két kezét mosolyogva
-Megyek felhívom az eladót. Mindjárt jövök.-kapta elő a telefonját Castiel és kiment az előszobába. Pár másodperc múlva visszajött és azt mondta, hogy az ügyvéd ideutazik rendezni a papír- és a pénzügyeket. Annyira izgatott vagyok hiszen azt tervezzük, hogy összeköltözök a barátommal. Másfél óra elteltével megérkezett az ügyvéd. Leültettük az asztalhoz és tárgyalni kezdtünk. Jó háromnegyed órába beletelt, de ha Castiel nem lett volna ott későbbre is elhúzódhatott volna. Megbeszéltük, hogy holnapután elmegyünk megnézni a megvett házunkat. Bepakoltunk néhány ruhát míg anyu felhívta a nagyiékat, hogy holnapra ott leszünk LA-ben. Az autó kivitt minket a reptérig és fel is szálltunk a repülőgépre ami jó messzire szállított. Az estét végig repültük és csak délelőtt fél 10-re értünk oda. Amikor leszálltunk a nagyiék már vártak. Nekik gyönyörű házuk van. Fehér kerítésük jól passzol a halvány barackszínű padlásszobás házukhoz. Nagyapa segített bevinni a bőröndöket hiába mondtam neki, hogy bevisszük mi őket megy a saját feje után.
-Kis unokám nincs kedved holnap segíteni a süteményeket elkészíteni, ha haza jöttetek.-nyitotta ki nekünk az ajtót mama
-Nagyon szívesen segítek neked. Mi lesz, hogy sütni akarsz???-ültem le a fotelbe
-Hát húsvét lesz holnapután drágám. Csak azt ne mond, hogy elfelejtetted.-nézett rám sejtelmesen a nagyikám
-Szó mi szó nem nagyon volt eszemben.-vallottam be
-Akkor most már tudod. Tessék, a teád.-tette le a kis asztalra egy ezüst tálcát amin egy régi teáskanna és a készlethez tartozó két teáscsésze volt. A nagyi mindig megkínál engem, ha jövök és ezt nem is utasítom vissza mivel isteni teát csinál. Egy jó ideig elbeszélgettünk én a nagyival, Castiel pedig nagyapával. Közben mama megfőzte az ebédet és elfogyasztottuk a finom csirkecombokat és a salátát. Estére mindenki nyugovóra tért. A szobánkban még beszélgettünk egy kicsit, de utána minket is elnyomott az álom. Másnap reggel energiával telve készülődtem. Gyönyörű idő volt. Sütött a nap és egy felhő sem volt az égen. Tökéletes napnak ígérkezik a mai. Egy egyrészes halványsárga ruhát és a topánkámat. Fogat mostam, megfésülködtem és a hajam felfogtam.
Az ügyvéddel és a tulajdonossal azt beszéltük meg, hogy délután fél 1-kor találkozunk a ház előtt és addig még rengeteg időnk volt. Segítettem a nagyinak a ház körüli tevékenységekben. Az idő hamar elszaladt így mehettünk is. A házhoz odaérve már ott várt minket az ügyvéd és a háztulajdonos.
-Jó napot!!! Remélem ne várattuk meg önöket.-ráztam kezet az ügyvéddel
-Jó napot! Egyáltalán nem, mi is nem rég érkeztünk. Nos akkor menjünk be a házba és nézzenek körül. Utána beszélgetünk.-rázott kezet Castiellel is és kinyitotta nekünk a ház ajtaját. Nem sokkolt le a látvány hiszen fényképeken láttuk már a ház belsejét, de azért csak már ha élőben ott vagyunk. Először az emeleten, majd a földszinten néztünk szét. Nem tartott sokáig amíg megállapodtunk egy összegben és a papírokat átvettük. Tizenöt perc múlva már a sajátunkénak tudhattuk a házat. Bocsánat kijavítom, a házunkat. Már csak ízlésesen be kell rendezni és beköltözni. Visszamentünk a nagyiékhoz és ahogy megígértem neki sütni kezdtünk, hogy holnap kevesebbet kelljen. Közben anyuék felhívtak, hogy eljönnek itt tölteni a húsvétot. Castiellel úgy döntöttünk, hogy az ünnep után berendezzük a házunkat és tartunk egy házavató bulit.
A húsvétunk zökkenőmentesen zajlott. Minden simán ment és jól elvolt a család. Április 23-án szerdán elmentünk egy bútor üzletbe és megvettük a bútorokat. Két nap múlva már le is szállították azokat. Elhívtuk Lyst, Bent és Antonyt, hogy segítsenek a megfelelő helyre elhelyezni a kanapét és egyéb nagyobb bútorokat. Két és fél órán belül készen is voltunk. A tányérokat, csészéket, poharakat eltörölgettük és beraktuk a szekrényekbe anyuval és Khannaval. Délután elmentem még rágcsákat és italokat vásárolni, majd este megtartottuk a házavatót. Másnap reggel már a saját házunkban ébredtünk. Kicsit furcsa volt, de majd hozzászokunk. Elkészítettem a reggelit, miközben Castiel az újságot böngészte munkát keresve. Ekkor eszembe jutott valami.
-Figyelj szívem!!! Mi lenne, ha nyitnátok egy zene boltot Lyssel és a banda többi tagjával??? Szerintem nagy sikere lenne.-vetettem fel az ötletet
-Ez nem is olyan rossz ötlet. Imádom amikor ilyen klassz dolgok jutnak az eszedbe.-ölelt át hátulról kedvesem.-Fel is hívom a srácokat, hogy mit szólnak hozzá.
Már két év eltelt azóta, hogy Cast és a fiúk megnyitották az üzletet és ahogy gondoltam rengeteg vevőjük van nap, mint nap. Néha én is besegítettem náluk, ha csúcsforgalom volt. Egy reggel arra ébredtem fel, hogy hánynom kell így gyorsan a fürdőbe szaladtam. Castiel békésen aludt, mert ma később megy be dolgozni. Megmostam az arcom és a tükörbe nézve hófehér arcomat láttam visszatükröződni. Már egy pár napja ez megy, hányás; rosszullét; éhségzavar. Ezek a dolgok kavarogtak a fejemben és beugrott. lehet, hogy terhes vagyok. Elhatároztam, hogy ma elmegyek a nőgyógyászhoz és felhívom Khannat, hogy kísérjen el. Eljött a 11 óra és elmentünk a dokihoz. Megvizsgált és azt mondta, hogy menjek ki majd szól ha bemehetek. Tűkön ülve vártuk, hogy mi az eredmény amikor a doki szólt nekünk. Nagyot sóhajtottam mielőtt beléptem és megnyugtatóan Khanna megsimogatta a vállam.
-Foglaljanak helyet kérem. Nos nem akarok még nagyobb feszültséget okozni önnek hölgyem megmondom kerek-perec. Ön gyermeket vár.-mondta mosolyogva
-Ez nagyszerű.-mosolygott Khanna is
-Kisbabám lesz.-éreztem ahogy örömkönnyek gördülnek le az arcomról.-Elmegyek az üzletbe. Muszáj elmondanom Castielnek és anyuékat is fel kell hívnom, hogy utazzanak ide.
-Én is megyek veled. Úgy is vinnem kell ebédet Alexandernak.-vette fel a kabátkáját unokatesóm
-Oké. Köszönjük doktor úr.-fordultam az asztala felé
-Nagyon szívesen. Felírom, hogy mikor jöhet ultrahangra.
-Rendben van.-a doktor felírta egy papírra dátumot és indultunk is a zene üzletbe. A hátsóajtón mentünk be ahol az alkalmazottaknak és az illetékeseknek lehet. Egyenesen Cast irodája felé vettem az irányt. Lassan benyitottam és ahogy gondoltam Cast az asztalánál ült telefonnal a kezében. Intett nekem, hogy mindjárt végez így én leültem az asztala előtt lévő székre. Pár perc múlva letette a telefont, felállt,a székem mögé sétált és hátulról átölelte a nyakam.
-Beszélnünk kell.-mondtam két sóhajtás között
-Húú, ez nagyon komolynak tűnik. Hallgatlak.-fogta meg a kezem. Szembe állta vele és mosolyogva kiböktem.
-Kisbabánk lesz.
-Ez most komoly??? Úr isten, de boldog vagyok.-pörgetett meg.-Kisfiam lesz.
-Igen, kisbabánk lesz.-mondtam vidáman
-Ezt el kell újságolnunk a többieknek is. Gyere!!!-kézen fogva kimentünk az üzlet részre ahol a többiek voltak.
-Hé gyerekek, szeretnénk bejelenteni valamit.-mondtam jól hallhatóan Cast
-Mond főnök!-fordult felénk Antony
-Gyereket várunk.-mondta boldogan életem értelme. Srácok hangos gratulációba kezdtek. Még az üzletben lévő törzsvendégeink is gratuláltak nekünk. Az üzletben maradtam és majd Casttal mentem haza amikor végzett. Hazaérve hevesen megcsókolt.
-Ezt miért kaptam??-kérdeztem mosolyogva
-Mert bearanyoztad a napom szerelmem. Gyere menjünk aludni. Hisz neked most rengeteget kell pihenned.-ezzel felmentünk megfürödtünk és ágyba bújtunk. Kis idő után már az álmok útján jártunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése