29.rész Nyakunkon egy újabb koncert

A március elég zűrösen kezdődött. Egy hét alatt elment 20 fotózás, 4 TV-s vetélkedő és 3 filmforgatás. Ez még mind semmi mert egy újabb koncertet szervezett az ügynökség. Ezen a koncerten fellépnek Castielék is velem együtt, szóval nagy a sürgés-forgás. Reggel 10-től délután 4-ig csak gyakorlunk megállás nélkül. Ha megállunk csak 5 percre is az azért van, mert valaki mindig elrontsa. A koncertet áprilisra tervezik, de még ez sem ment fel az alól, hogy egy napot pihenjünk. Az egyik szerda reggel az ajtó dörömbölésére ébredtem. Morcosan elsétáltam odáig és kinyitottam.
-Lysander mit akarsz korán reggel???-kérdeztem a szememet dörzsölve
-Csak azért, mert a postás hozott egy halom levelet neked.-ekkor vettem észre, hogy egy halom levél van a kezében
-És mondjuk nem tudtad volna ezt ideadni amikor felkelek???-néztem rá értetlenül
-Hááááát....nem.
-Na mindegy, csak rakd le az asztalomra. Majd később átnézem őket.-mutattam a kis asztal felé
-Oké. Ja amíg el nem felejtem (kész csoda) Tom üzeni, hogy ha már fent vagy akkor menjél már át hozzá. Beszélni akar veled. Azt nem mondta miért.
-Oké mindjárt felöltözöm és átmegyek.-mondtam és miután kiment Lysander kiszedtem a szekrényből egy jó kis rucit és bementem a fürdőbe átöltözni. El is felejtettem mondani, hogy mostanra Castiellel puszi pajtások vagyunk. Nem is marakodunk. Inkább elmegyünk ha adódik alkalom bulizni és néha 'randira'. Felvettem egy félvállas piros hosszított felsőt, egy harisnyát, egy tornacsukát, és a hajam pedig befontam.

Miután megmosakodtam átmentem Tomhoz. Bekopogtam és minden egy pillanat alatt történt. Egy kar kinyúlt és berángatott a szobába és az ágyra ültetett. Én csak értetlenül néztem, hogy most mi van!!?? Tom és Castiel állt előttem. Cast a falnak dőlve karba tett kézzel és Tom pattanásig feszült arccal és ugyancsak karba tett kézzel. Még mindig értetlenül bámultam őket amikor Castiel megszólalt.
-Miért rángattál ide minket???-szóval ő se tudja miről van szó
-Arra én is kíváncsi lennék.-szólaltam meg végül
-Hogy mégis miért??? Komolyan mástól kell megtudnom, hogy ti jártok????-üvöltött le minket Tom. Castiel és én csak értetlenül néztünk egymásra majd vissza Tomra.
-Mi járnánk???-kérdeztem Castielre nézve
-Hát még nem.-mondta ráutalva a szerinte nyilvánvalóra
-Akkor ti nem jártok???-kérdezte értetlen fejjel a bátyám
-Nem. Komolyan ennyi miatt iderángattál??? Még ha járnánk akkor se lehetne egy szavad, hogy szólunk róla vagy nem.
-Mi az, hogy nem szólnátok róla??? Hiszen a bátyád vagyok.-mondta dühösen
-És akkor most álljak át a sötét oldalra vagy mi. Semmi közöd a magánéletemhez, elméletileg ha annyira akartam volna már rég külön élnénk. Szóval neked egy szavad se lehet.-mondtam már dühtől telve. Az idegzetem idáig bírta. Fogtam magam és kiiramlottam Tom szobájából. Rendesen becsaptam magam mögött az ajtót. Úgy hallottam hatott mivel  ő újból kinyitotta és újból becsapta. Elkényeztetett kis anyaszomorító. Mit képzel magáról, azt hiszi mindent megtehet. Hát nagyot téved. Már majdnem betörtem a konyhaajtót, minek egyáltalán oda ajtó. Leültem az egyik székre és csak bámultak, hogy mi bajom van. Lara csak sóhajtott egyet és már rakta is az asztalra a reggelit. Pár perc múlva megtisztelt minket drága bátyám Castiel. Én pont végeztem és már mentem is a dolgomra. Nehogy azt gondolja Tom, hogy én fogok tőle bocsánatot kérni, mert nem.

~Áprilisban~

Eljött a koncert napja. Még nagyobb a kavarodás, mint egy hónappal ezelőtt. Én már teljesen elkészültem, de a srácok még nem. Na most akkor kinek tart elkészülni fél órába!!???  Amikor már végre mindenki teljesen elkészült (már épp itt volt az ideje, mert már mehettünk is a színpadra) mindenki fogta a hangszerét és mentünk is. Őrjöngő tömeg fogadott minket. Ezeket a számokat adtuk elő:
https://www.youtube.com/watch?v=fiZhc065w44 (Khanna & Én)
https://www.youtube.com/watch?v=u2E9IUfQrmY (Csak én)
https://www.youtube.com/watch?v=Adv228-oV0Q (Khanna & én)
https://www.youtube.com/watch?v=Zy1DOH0-a28 (Ezt csak a fiúk)
A koncert végeztével egy buliba mentünk. Nem sok kedvem volt hozzá, de muszáj volt. Mint a Muszáj Csoki. Viszont mi lányok gyorsan hazamentünk és átöltöztünk mert csak nem mehetünk fasza bulis szerkó nélkül. :D
Lara így nézett ki: 

Khanna így: 

Én pedig így: 

Amikor megérkeztünk a szórakozóhelyre már a lefoglalt asztalnál vártak minket a többiek. Mindenki rendelt italt és 5 perc múlva már hozták is. Az este békésen telt. Táncoltunk, beszélgettünk, ittunk. Hajnali fél 2-kor indultunk haza. Még volt annyi energiám, hogy lezuhanyozzak és átöltözzek. Utána bújtam is be az ágyamba.